Mennyit ér az ingatlanom a NAV szerint?

Hogyan ismerhető meg a NAV forgalmi érték adatbázisa?

A 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet értelmében a NAV forgalmi érték adatbázisa megismerhető, de nem nyilvános adatbázisként, hanem kérelemre, díjfizetés ellenében, szigorúan anonimizált formában. Az NAV_IG01 nyomtatványt kell kitölteni a betekintéshez.

A visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során konkrét adásvételekből származó adatokat rögzít:

• illetékalapként elfogadott forgalmi érték,
• ingatlan típusa, alapterülete,
• település, közterület jellege,
• az ügylet éve,
• (részletes adatszolgáltatásnál) helyszíni szemle adatai.

⚠️ Fontos:
Ez nem egy publikus „árlista”, és nem is egy szabadon böngészhető adatbázis.

Ki és hogyan férhet hozzá?

A rendelet alapján bárki kérhet adatot:

• természetes személy,
• cég,
• egyéb szervezet.

Feltételek:

• írásos vagy elektronikus kérelem,
• pontos paraméterezés (időszak, település, ingatlantípus stb.),
• igazgatási szolgáltatási díj megfizetése.

👉 A hozzáférés mindig célhoz kötött, és az adat:

• nem tartalmazhat személyazonosításra alkalmas információt,
• nem használható fel más célra, mint amit a kérelemben megjelöltek.

Mi NEM ismerhető meg?

Ez kulcskérdés, főleg ügyvédi és piaci szempontból:

❌ Nem derül ki:

• az eladó vagy vevő személye,
• pontos cím / helyrajzi szám (kivéve igazságügyi szakértőt),
• egyedi „konkrét lakás ára”.

❌ Nem kérhető ki adat, ha:

• a szűkítés olyan mértékű, hogy csak egyetlen ingatlan lenne azonosítható
  (ez a rendelet egyik legerősebb adatvédelmi garanciája).

Milyen adatokat és meddig kezel a NAV az illeték kiszabás kapcsán?

Az illetékkiszabási eljárásban a NAV kizárólag az alábbi személyes adatokat tartja nyilván:

• név
• adóazonosító jel

Az adatkezelés célja kizárólag:

• az ingatlanhoz kapcsolódó vagyonszerzési illeték kiszabása,
• az illeték elszámolása és könyvelése.

Meddig őrzi meg a NAV ezeket az adatokat?

A NAV az illetékkel kapcsolatos adatokat 50 évig őrzi meg. Ez sokakat meglep, de az illetékügyek az állami nyilvántartásokon belül hosszú távon relevánsak lehetnek (például tulajdonjogi viták, ellenőrzések vagy bírósági eljárások esetén).

Ki férhet hozzá az adatokhoz?

A személyes adatokhoz:

• kizárólag a NAV munkatársai,
• valamint jogszabály alapján meghatározott szervek (pl. bíróság, Állami Számvevőszék, MNB, KSH) férhetnek hozzá.

Az adatkezelés informatikailag naplózott, papíralapon pedig zárt rendszerben történik.

Az adatkezelés jogalapját törvény és miniszteri rendelet biztosítja, tehát nem hozzájáruláson, hanem jogszabályi kötelezettségen alapul.

Ami a gyakorlatban gyakran félrecsúszik

Ügyvédként visszatérő helyzeteket látok:

• Eladó ügyfél túl magas árat vár, mert egy NAV illetékadat „jól hangzik”
• Vevő alkualapként lobogtatja, hogy „a NAV szerint ez kevesebbet ér”
• Banki hitelnél keveredik a NAV-adat és a banki értékbecslés

Fontos kimondani:
ezek külön rendszerek, külön célokra.

Összegzés

Mire jó akkor a NAV szerinti forgalmi érték egy lakáseladónak?

Reálisan nézve:

✔️ iránytű, nem térkép
✔️ ellenőrző pont, nem árazási recept
✔️ vitás helyzetekben kapaszkodó, nem alkuhelyettesítő

Lakáseladóként a NAV adatai nem helyettesítik:

• az aktuális piaci keresletet,
• az ingatlan állapotát,
• az elhelyezkedés finom különbségeit,
• az értékesítési stratégiát.

Viszont segíthetnek megérteni, hogy:

• a NAV milyen értéktartományt tekintett reálisnak hasonló ügyleteknél,
• egy későbbi illeték- vagy adóvita esetén mire hivatkozhat a hatóság.

Szeretné, ha profi ingatlanjogász segítene eladni a lakását? Vegye fel velünk a kapcsolatot!