Építkezik a szomszéd – csökken-e az ingatlanom értéke?

Mikor okozhat értékcsökkenést a szomszéd építkezése?

Az ingatlan piaci értékét nem csak a saját állapota, hanem a környező ingatlanok és az egész környék megítélése is befolyásolja. Egy szomszédos építkezés akkor lehet értékcsökkentő, ha:

• jelentősen megváltoztatja az ingatlan környezetét (pl. magas torony, csarnok, ipari jellegű építmény),
• rontja a kilátást, benapozást vagy a telek használhatóságát,
• környezeti idegenséget okoz (ide nem illő tömeg, forma vagy funkció jelenik meg),
• ellenérzést vált ki a vevőkben, ami csökkenti az érdeklődést és a piaci keresletet,
• növeli a zajt, árnyékolást vagy vizuális terhelést.

Fontos: akkor is bekövetkezhet értékcsökkenés, ha maga az építmény nem veszélyes, de a környék vevői mégis kedvezőtlenebbnek ítélik meg a látvány vagy a funkció miatt.

Milyen jogi alapja van az értékcsökkenés miatti kártérítésnek?

A bírói gyakorlat szerint önmagában az értékcsökkenés ténye még nem teremt kártérítési felelősséget, ám ha a zavarás meghaladja az elkerülhetetlen mértéket, és ténylegesen befolyásolja az ingatlan piaci értékét, a kárt meg kell téríteni. A bíróságok ma már a kilátáselvonást, az intimitásvesztést vagy akár az építmény által keltett tömeges félelemérzetet is olyan körülménynek tekintik, amely objektív módon értékcsökkentő hatást gyakorolhat.

A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonosnak úgy kell gyakorolnia jogait, hogy azzal szükségtelenül ne zavarja a szomszédokat.

Ha az építkezés:

• szükségtelen zavarást okoz, és
• emiatt az ingatlan értéke csökken,

akkor a szomszéd kártérítést követelhet.

A Kúria a hivatkozott ügyben kimondta: a torony elhelyezése szükségtelen zavarást okozott, és az ebből eredő értékcsökkenésért az üzemeltető felel.

Mi az az ingatlanforgalmi értékcsökkenés?

A forgalmi értékcsökkenés egyszerűen azt jelenti, hogy az ingatlan:

• kevesebbet ér a piacon,
• a vevők kevesebbet hajlandók fizetni érte,
• vagy kisebb az érdeklődés, így romlik az értékesíthetősége.

Nem javítási költségről van szó, hanem a piaci ár csökkenéséről, amelyet objektív módon lehet kimutatni.

Hogyan lehet bizonyítani az értékcsökkenést?

Ez az egyik legfontosabb kérdés – és a legtöbb ügy itt dől el.

1. Szakértői vélemény szükséges

A bíróság kizárólag ingatlanforgalmi szakértő véleménye alapján döntheti el, hogy az építkezés okozott-e értékvesztést. A szakértő vizsgálja:

• az építménytől való távolságot,
• rálátást és vizuális hatást,
• a környék adottságait,
• összehasonlító ingatlanárakat,
• vevői preferenciákat és a kereslet alakulását.

2. Csak az bizonyít, ami a piacot érinti

Nem szükséges:

• zajmérés,
• sugárzásvizsgálat,
• egészségkárosodás bizonyítása.

Elég, ha a torony, csarnok vagy más építmény csökkenti az ingatlan iránti keresletet, és a szakértő ezt kimutatja.

A Kúria kifejezetten hangsúlyozza:
a vevők félelme vagy ellenérzése is értékcsökkentő tényező, ha az hat a piaci árra – akkor is, ha az adott félelem tudományosan nem igazolható.

3. A kárt külön-külön kell vizsgálni

Ha több ingatlan érintett, mindegyiknél külön kell meghatározni:

• az egyedi körülményeket,
• a távolságot és rálátást,
• az értékcsökkenés mértékét.

Mikor nem jár kártérítés?

Nem alapoz meg igényt önmagában az, hogy:

• a szomszéd „csúnyán” építkezik,
• valakinek szubjektíven nem tetszik az új épület,
• az ingatlan környezete „kevésbé kellemes” lett.

A kártérítés feltétele a bizonyítható piaci értékcsökkenés, szakértői adatokkal alátámasztva.

Meddig lehet panorámavesztés miatt perelni?

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Kúria Pfv.III.21.445/2009. számú döntése. Kevésbé ismert, hogy ezekben az ügyekben nagyon szigorú az elévülés – ha valaki túl későn lép, könnyen elbukhatja az igényét.

A Legfelsőbb Bíróság egy fontos döntése szerint az elévülés már akkor elkezdődik, amikor a kilátást elvonó építkezés befejeződik, és a tulajdonos észleli vagy észlelhette volna a kár bekövetkeztét.

Ez azt jelenti, hogy:

• a panorámavesztés azonnal kárt okoz (az ingatlan értékének csökkenésével),
• a kárigény pedig a befejezéskor válik esedékessé,
• így ettől az időponttól kezdődik az elévülés.

Mennyi ideig lehet perelni?

A Ptk. szabályai szerint az általános elévülési idő 5 év.
Ha a tulajdonos ezen időn belül nem lép, a kárigény elévül, és már nem kérheti sem a kártérítést, sem az eredeti állapot helyreállítását (például egy épületrész lebontását).

A döntés rámutat: ha a panorámavesztés évtizedek óta fennáll, az igény biztosan elévült – akkor is, ha időközben jelentősen nőtt az ingatlanok forgalmi értéke.

Mi a helyzet a “jövőbeni kárveszéllyel”?

Sokan próbálják megkerülni az elévülést arra hivatkozva, hogy a kár még csak fenyeget.

A bíróság azonban egyértelművé tette:

• ha a panorámát elvevő épület évtizedek óta változatlan,
• és nincs új károkozó magatartás,

akkor nincs kárveszély, csak egy régen bekövetkezett kár, amelyre már nem lehet hivatkozni.

Összefoglalás

A szomszéd építkezése valóban okozhat ingatlanérték-csökkenést, és ha ez szakértői véleménnyel igazolható, a tulajdonos kártérítésre tarthat igényt. A jogi gyakorlat szerint a piaci kereslet változása – még ha félelmeken vagy esztétikai ellenérzésen alapul is – valós értékcsökkentő tényező lehet. A bizonyítás kulcsa az ingatlanforgalmi szakvélemény, amely az adott ingatlan konkrét adottságait értékeli.