Dr. Surányi Balázs
• 3 perc olvasás
Biztonságos megadni a helyrajzi számot idegeneknek?
Helyrajzi szám megadása vevőnek - a legtöbbször nincs belőle baj
Sok eladó számára nem világos, hogy a vevőjelöltek kérik még megtekintés előtt a lakás helyrajzi számát, illetve tulajdoni lapját? A vevők ezzel 5–10 perc alatt ellenőrzik a tulajdoni lapot, a terheket és az épület jogi státuszát. Ez segít a vevőknek kiszűrni a problémás ingatlanokat, és elkerülni a felesleges megtekintéseket. A helyrajzi szám nem titkos adat, a Lechner Tudásközpont emiatt helyrajziszám-keresőt is üzemeltet, de az eladók gyakran adatvédelmi okból óvatosak.
A dilemma sokszor nagyon is valós:
- az eladó úgy érzi „személyes adatot ad ki”
- a vevő szerint ez már eleve publikus és szüksége a tulajdoni lapra ahhoz, hogy megfelelő árajánlatot tudjon tenni.
Mi történik valójában?
- a komoly vevő gond nélkül lekéri cím alapján (hiszen a Mötv. 14. § (5) bek. szerint minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot)
- az eladó viszont bizalmatlannak tűnik
- romlik az alkuhelyzet és a konverzió
A transzparencia sok esetben nem kockázat, hanem versenyelőny.
Érdekli a téma? Olvasson tovább!
Foglaljon időpontot díjmentes konzultációnkra online - Felbecsüljük az ingatlan értékét, majd átbeszéljük az ingatlan helyzetét és a reális lehetőségeket.
Mit lehet megtudni a helyrajzi szám alapján?
A helyrajzi szám arra szolgál, hogy az ingatlan egyértelműen azonosítható legyen az ingatlan-nyilvántartásban. A helyrajzi szám jellemzően három részből áll: a település neve, az ingatlan fekvése (belterület, külterület vagy zártkert), és egy szám, amely lehet egyszerű vagy alátöréses formájú (pl. 1234/2)
Önmagában nem sok adatot tartalmaz, de az például kiderül belőle, hogy
- ingatlan hol fekszik (belterület, külterület, zártkert)?
- társasházi lakással állunk-e szemben?
Nyilvános adat-e a helyrajzi szám és a tulajdoni lap?
Igen. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles és nyilvános. A helyrajzi számot ingyenesen meg lehet találni például a Lechner Tudásközpont OÉNY alkalmazásában, amely havonta frissül az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. A tulajdoni lapot cím, vagy helyrajzi szám alapján lehet lekérni.
A tulajdoni lap három fő részből áll:
- I. rész (ingatlan alapadatai): Tartalmazza az ingatlan elhelyezkedésére és jellemzőire vonatkozó alapinformációkat, mint a helyrajzi szám, az ingatlan elnevezése (pl. lakóház, telek) és a terület nagysága.
- II. rész (tulajdonosi információk): Ez a rész tartalmazza az ingatlan tulajdonosainak nevét, adatait, valamint tulajdoni hányadát.
- III. rész (terhek és jogok): Ez a szekció mutatja az ingatlant terhelő jogokat és kötelezettségeket, mint például jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, szolgalmi jog, vagy esetleges peres eljárások
Milyen személyes adat derül ki a tulajdoni lapból?
Természetes személyek esetén:
- Családi és utónév
- Születési név
- Születési év
- Anyja születési neve
- Lakcímadat (a benyújtáskori állapot szerint)
Fontos megjegyezni, hogy a 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet értelmében a teljes és szemle tulajdoni lap nem jeleníti meg a lakcímadatot, ennek ellenére megjelenik a tulajdoni lapokon.
Miért kérik el a vevők már a megtekintés előtt?
A legtöbb vevő nem kíván vakon dönteni, ezért kell neki a helyrajzi szám és a tulajdoni lap. Egy rövid ellenőrzéssel több kockázat kiszűrhető:
- valóban az eladó a tulajdonos-e
- van-e jelzálog vagy végrehajtás
- egyezik-e az ingatlan adata a hirdetéssel
- társasházi lakás esetén létezik-e az adott albetét
- teleknél: övezeti besorolás, beépíthetőség (HÉSZ alapján)
Ez nem „kíváncsiskodás”, hanem kockázatkezelés.
Sok vevő tudatosan szűr:
- 10 perc online ellenőrzés → több óra megtekintés megspórolása
- problémás ingatlanok kizárása még az elején
Nem csak jogi kérdés: a helyrajzi szám pl. a mentőknek is számít
A helyrajzi szám körüli vita általában adatvédelemről szól. Van azonban egy kevésbé ismert, de gyakorlati szempontból sokkal fontosabb oldal: az ingatlan azonosíthatósága a valóságban.
Külterületi ingatlanoknál különösen gyakori probléma, hogy:
- nincs egyértelmű cím (holott a Mötv. szerint minden külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen épület található.)
- több hasonló telek van egymás mellett
- a navigáció nem visz pontosan a helyszínre
Ilyenkor a helyrajzi szám nem „adat”, hanem tájékozódási pont. Ez különösen kritikus:
- mentőknél
- tűzoltóknál
- rendőrségnél
Vészhelyzetben nem percek, hanem másodpercek számítanak.
Mikor lehet mégis indokolt az óvatosság?
Az eladói óvatosság nem mindig alaptalan. Indokolt lehet a visszatartás, ha:
- az érdeklődő egyáltalán nem azonosítható (pl. név nélkül, gyanús kommunikáció)
- tömeges, automatizált adatgyűjtés gyanúja merül fel
- az ingatlan különleges helyzetben van (pl. családi konfliktus, használati vita)
Nem indokolt viszont pusztán azért, mert:
- „idegen kérdezi”
- „rajta van minden adat”
- „visszaélhetnek vele” (tipikusan nem tudnak)
Fontos megjegyzés
A weboldalunkon található információk a legjobb tudásunk szerint készültek, de nem garantáljuk, hogy teljesek, pontosak vagy naprakészek. A konkrét ügyek mindig egyedi megoldásokat kívánnak és a jogszabályok is változhatnak, ezért jogi kérdésekben mindig javasolt ügyvéddel, pénzügyi döntések előtt hitelszakértővel konzultálni!
Összegzés
A helyrajzi szám nem minősül titkos adatnak, és a tulajdoni lap cím alapján is lekérhető.
Vannak helyzetek, amikor teljesen jogos és szükséges a megadása:
- Ingatlaneladáskor: A komoly vevő vagy az ingatlanközvetítő ellenőrizni akarja a tulajdoni viszonyokat és a tehermentességet.
- Hitelügyintézéskor: A banknak alapfeltétel az értékbecsléshez.
- Energetikai tanúsítványhoz: A szakembernek szüksége van rá az azonosításhoz.
A vevők ezt elsősorban kockázatellenőrzésre használják, nem visszaélésre. Érdemi adatvédelmi kockázat általában nem merül fel.
Szeretné profi ingatlanközvetítő segítségével eladni a lakását? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Kategóriák:
SBCsapatunk
Dr. Surányi Balázs
Tartalomjegyzék
Legutóbbi bejegyzések

A 2 gyermekes anyák SZJA mentessége számít ingatlan eladás esetén?
A két gyermeket nevelő anyák SZJA mentessége fontos családtámogatási kedvezmény, de ingatlan eladásnál nem ez dönti el, kell-e adót fizetni.
Tovább

Ki fizeti az ingatlanközvetítőt?
Az ingatlanközvetítőt általában az eladó bízza meg, ezért a közvetítői szerződés szerint a jutalékot is ő fizeti, a számlát is ő kapja.
Tovább

Ingatlan eladási szándéknyilatkozat minta
Az ingatlan eladási szándéknyilatkozat olyan írásos dokumentum, amelyben az eladó jelzi, hogy meghatározott feltételek mellett hajlandó tárgyalni az ingatlan eladásáról.
Tovább

Túlárazott ingatlanok - a legtöbb eladó ezt nézi be!
Sok eladó azt hiszi, hogy ha kicsit magasabb árat kér az ingatlanáért, az végül megéri majd
Tovább

Budapesti lakásárak alakulása
Budapesti fókuszú számok!
Tovább

Ingatlanos jutalék 2026-ban - Mennyi és megéri-e?
Megéri, ha a közvetítő magasabb eladási árat, gyorsabb ügyletet és jogi biztonságot hoz!
Tovább
