Logóe-ingatlanközvetítők.hu
e-ingatlankozvetitok.hu

Dr. Surányi Balázs

3 perc olvasás

Biztonságos megadni a helyrajzi számot idegeneknek?

Sok eladó számára nem világos, hogy a vevőjelöltek kérik még megtekintés előtt a lakás helyrajzi számát, illetve tulajdoni lapját? A vevők ezzel 5–10 perc alatt ellenőrzik a tulajdoni lapot, a terheket és az épület jogi státuszát. Ez segít a vevőknek kiszűrni a problémás ingatlanokat, és elkerülni a felesleges megtekintéseket. A helyrajzi szám nem titkos adat, a Lechner Tudásközpont emiatt helyrajziszám-keresőt is üzemeltet, de az eladók gyakran adatvédelmi okból óvatosak.

A dilemma sokszor nagyon is valós:

  • az eladó úgy érzi „személyes adatot ad ki”
  • a vevő szerint ez már eleve publikus és szüksége a tulajdoni lapra ahhoz, hogy megfelelő árajánlatot tudjon tenni.

Mi történik valójában?

  • a komoly vevő gond nélkül lekéri cím alapján (hiszen a Mötv. 14. § (5) bek. szerint minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot)
  • az eladó viszont bizalmatlannak tűnik
  • romlik az alkuhelyzet és a konverzió

A transzparencia sok esetben nem kockázat, hanem versenyelőny.

Érdekli a téma? Olvasson tovább!


Foglaljon időpontot díjmentes konzultációnkra online - Felbecsüljük az ingatlan értékét, majd átbeszéljük az ingatlan helyzetét és a reális lehetőségeket.

Mit lehet megtudni a helyrajzi szám alapján?

A helyrajzi szám arra szolgál, hogy az ingatlan egyértelműen azonosítható legyen az ingatlan-nyilvántartásban. A helyrajzi szám jellemzően három részből áll: a település neve, az ingatlan fekvése (belterület, külterület vagy zártkert), és egy szám, amely lehet egyszerű vagy alátöréses formájú (pl. 1234/2)

Önmagában nem sok adatot tartalmaz, de az például kiderül belőle, hogy 

  • ingatlan hol fekszik (belterület, külterület, zártkert)?
  • társasházi lakással állunk-e szemben?

Nyilvános adat-e a helyrajzi szám és a tulajdoni lap?

Igen. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles és nyilvános. A helyrajzi számot ingyenesen meg lehet találni például a Lechner Tudásközpont OÉNY alkalmazásában, amely havonta frissül az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. A tulajdoni lapot cím, vagy helyrajzi szám alapján lehet lekérni.

A tulajdoni lap három fő részből áll:

  • I. rész (ingatlan alapadatai): Tartalmazza az ingatlan elhelyezkedésére és jellemzőire vonatkozó alapinformációkat, mint a helyrajzi szám, az ingatlan elnevezése (pl. lakóház, telek) és a terület nagysága.
  • II. rész (tulajdonosi információk): Ez a rész tartalmazza az ingatlan tulajdonosainak nevét, adatait, valamint tulajdoni hányadát.
  • III. rész (terhek és jogok): Ez a szekció mutatja az ingatlant terhelő jogokat és kötelezettségeket, mint például jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, szolgalmi jog, vagy esetleges peres eljárások

Milyen személyes adat derül ki a tulajdoni lapból?

Természetes személyek esetén:

  • Családi és utónév
  • Születési név
  • Születési év
  • Anyja születési neve
  • Lakcímadat (a benyújtáskori állapot szerint)

Fontos megjegyezni, hogy a 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet értelmében a teljes és szemle tulajdoni lap nem jeleníti meg a lakcímadatot, ennek ellenére megjelenik a tulajdoni lapokon.

Miért kérik el a vevők már a megtekintés előtt?

A legtöbb vevő nem kíván vakon dönteni. Egy rövid ellenőrzéssel több kockázat kiszűrhető:

  • valóban az eladó a tulajdonos-e
  • van-e jelzálog vagy végrehajtás
  • egyezik-e az ingatlan adata a hirdetéssel
  • társasházi lakás esetén létezik-e az adott albetét
  • teleknél: övezeti besorolás, beépíthetőség (HÉSZ alapján)

Ez nem „kíváncsiskodás”, hanem kockázatkezelés.

Sok vevő tudatosan szűr:

  • 10 perc online ellenőrzés → több óra megtekintés megspórolása
  • problémás ingatlanok kizárása még az elején

Nem csak jogi kérdés: a helyrajzi szám pl. a mentőknek is számít

A helyrajzi szám körüli vita általában adatvédelemről szól. Van azonban egy kevésbé ismert, de gyakorlati szempontból sokkal fontosabb oldal: az ingatlan azonosíthatósága a valóságban.

Külterületi ingatlanoknál különösen gyakori probléma, hogy:

  • nincs egyértelmű cím (holott a Mötv. szerint minden külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen épület található.)
  • több hasonló telek van egymás mellett
  • a navigáció nem visz pontosan a helyszínre

Ilyenkor a helyrajzi szám nem „adat”, hanem tájékozódási pont. Ez különösen kritikus:

  • mentőknél
  • tűzoltóknál
  • rendőrségnél

Vészhelyzetben nem percek, hanem másodpercek számítanak.

Mikor lehet mégis indokolt az óvatosság?

Az eladói óvatosság nem mindig alaptalan. Indokolt lehet a visszatartás, ha:

  • az érdeklődő egyáltalán nem azonosítható (pl. név nélkül, gyanús kommunikáció)
  • tömeges, automatizált adatgyűjtés gyanúja merül fel
  • az ingatlan különleges helyzetben van (pl. családi konfliktus, használati vita)

Nem indokolt viszont pusztán azért, mert:

  • „idegen kérdezi”
  • „rajta van minden adat”
  • „visszaélhetnek vele” (tipikusan nem tudnak)

Összegzés

A helyrajzi szám nem minősül titkos adatnak, és a tulajdoni lap cím alapján is lekérhető. 

Vannak helyzetek, amikor teljesen jogos és szükséges a megadása:

  • Ingatlaneladáskor: A komoly vevő vagy az ingatlanközvetítő ellenőrizni akarja a tulajdoni viszonyokat és a tehermentességet.
  • Hitelügyintézéskor: A banknak alapfeltétel az értékbecsléshez.
  • Energetikai tanúsítványhoz: A szakembernek szüksége van rá az azonosításhoz.

A vevők ezt elsősorban kockázatellenőrzésre használják, nem visszaélésre. Érdemi adatvédelmi kockázat általában nem merül fel.


Szeretné profi ingatlanközvetítő segítségével eladni a lakását? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kategóriák:

Surányi BalázsSB
Szerző:

Csapatunk

Dr. Surányi Balázs

Dr. Surányi Balázs ügyvéd-ingatlanközvetítő, aki angol nyelven is dolgozik.
Szerzői profil