Mikor nem kell hagyatéki tárgyalást tartani?

Hagyatéki leltár

Ezzel kezdődik minden hagyatéki eljárás. A polgármesteri hivatal megfelelő szervezeti egysége minden esetben leltározni kell a hagyatékban lévő

• belföldön fekvő ingatlant
• belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban fennálló tagi (részvényesi) részesedést (üzletrész)
• lajstromozott vagyontárgyat: gépjármű (autó, motor), hajó
• az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300 000 forint) meghaladja.

A hagyatéki leltárt az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni - ezt jellemzően az örökösök töltik ki. 

Ha a hagyatékhoz olyan ingatlanok is tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat is fel kell venni a hagyatéki leltárba. Meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni. Az értékelést (adó- és értékbizonyítvány) végső soron a polgármesteri hivatal végzi, de jogorvoslatra van lehetőség.

Hagyaték átadása tárgyalás nélkül

Sokan nem tudják, de a közjegyző a hagyatékot főszabály szerint tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha 

• a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak ÉS
• további intézkedés megtételére nincs szükség.

Osztályos egyezség a hagyatéki eljárásban

A jegyző már a leltározási szakaszban köteles részletesen tájékoztatni a feleket a hagyaték összetételéről, az ismert vagyontárgyakról, az eljárás menetéről, költségeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. Ezzel párhuzamosan felhívja az örökösöket arra is, hogy rövid, 8 napos határidőn belül jelezzék, ha további vagyonelemeket kell a hagyatéki leltárba felvenni, vagy ha például kötelesrész iránti igény merül fel.

A jogszabály kifejezetten ösztönzi a megállapodást: az örökösök egymással – sőt, akár a hagyatéki hitelezőkkel is – egyezséget köthetnek már ebben a szakaszban. Ehhez mediációt is igénybe vehetnek. Ha létrejön a megállapodás, azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, majd közös kérelemmel a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként továbbítja a közjegyzőhöz jóváhagyásra.

Ennek gyakorlati jelentősége, hogy ha az egyezségi tervezet jogszerű és minden szükséges adat rendelkezésre áll, a közjegyző akár 30–45 napon belül, tárgyalás nélkül jóváhagyhatja az egyezséget és átadhatja a hagyatékot. Ez jelentősen lerövidíti az eljárást.

Fontos azonban: tárgyalásra akkor is sor kerülhet, ha az egyezség jogszerűsége nem egyértelmű, valamely örökös érdeke veszélyben van (például kiskorú esetén), vagy a felek között vita alakul ki. Ezért az osztályos egyezség csak akkor működik gyors megoldásként, ha minden érintett fél érdeke átlátható és a megállapodás jogilag rendezett.

Melyik közjegyző illetékes a hagyatéki eljárásra?

A hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki az Hetv. szerinti illetékességi szabályok alapján kijelölésre kerül.

Az eljárást az a közjegyző folytatja le, aki az alábbi sorrendben meghatározott helyhez tartozik:

1. Az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye

Ez a főszabály. Ha az elhunyt rendelkezett magyarországi lakcímmel, akkor az ott illetékes közjegyző jár el.

2. Utolsó belföldi tartózkodási hely

Ha nincs hivatalos lakóhely (pl. külföldön élt), akkor az számít, hogy hol tartózkodott utoljára Magyarországon.

3. A halál helye Magyarországon

Ha az előző két adat nem állapítható meg, akkor a belföldi elhalálozás helye dönti el az illetékességet.

4. A hagyatéki vagyon fekvése

Ha a fenti adatok egyike sem alkalmazható, akkor az számít, hogy
hol található a hagyaték (pl. ingatlan).

Több ingatlan vagy több hely esetén: a közjegyzőt a jegyző választja ki, figyelembe véve

• az örökösök lakóhelyét
• és a vagyontárgyak helyét

5. Kijelölés a közjegyzői kamara által

Ha egyik fenti szempont sem alkalmazható, akkor a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöl ki közjegyzőt az érdekelt kérelmére.

A MOKK kiváló keresőt üzemeltet, aminek külön hagyatéki opciója is van.

Közjegyzői díjszabás hagyatéki eljárásban

A hagyatéki eljárás költsége sokakat meglep. A közjegyző díja nem „fix tarifa”, hanem elsősorban a hagyaték értékéhez igazodik, és csak az eljárás végén válik esedékessé. A közjegyző munkadíját a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szabályozza.

A közjegyző díja jellemzően az alábbi elemekből áll:

• munkadíj (a hagyaték értékéhez igazodik, de közjegyző a normál munkadíj FELÉT számítja fel),
• készkiadások (pl. tulajdoni lapok, megkeresések),
• postaköltség, kézbesítés,
• iratkészítés díja (pl. hagyatékátadó végzés).

A díjszabás alapja a hagyaték tiszta értéke. Minél magasabb az érték, annál magasabb az eljárási díj. Ha a hagyatéki eljárás költségének előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

Külföldi ingatlan a hagyatékban?

A külföldi hagyatéki vagyont is leltározni kell, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták. A közjegyző hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt. A közjegyző az öröklésben érdekeltet a kérelmére feljogosíthatja a külföldön lévő hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére.

Póthagyaték: „Előkerült egy rakás készpénz!”

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy (ingatlan, ingóság, készpénz, kriptoeszköz), póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az örökség visszautasítása, illetve a visszautasítás jogáról való lemondás a póthagyatékra is kihat.

Összegzés

Magyarországon a hagyatéki eljárás célja, hogy a meghalt személy vagyona rendezett módon kerüljön át az örökösökhöz. Azonban nem minden esetben van szükség arra, hogy a közjegyző összehívja az érintetteket egy formális tárgyalásra.

Ha szeretné, hogy szakértő ügyvéd segítse az örökölt ingatlan értékesítésekor, vegye fel velünk a kapcsolatot!