Öröklési sorrend - minden, amit tudni kell!

Mi az öröklési sorrend?

Öröklési sorrend alatt azt értjük, hogy a törvény szerint milyen rokonok, milyen hányadban, milyen sorrendben öröklik az elhunyt vagyonát, ha nincs érvényes végrendelet vagy öröklési szerződés. Magyarországon a szabályok logikája egyszerű: minél közelebbi rokon, pl. egyenesági, annál előbb örököl.

A törvényes öröklési sorrend részletesen:

1. Leszármazók (gyermek, unoka) – az első helyen

Ha az elhunytnak van gyermeke, akkor ők örökölnek elsőként, egyenlő arányban. Ha egy gyermek már nem él, a helyébe az ő gyermekei (az elhunyt unokái) lépnek.

2. A házastárs öröklése a gyermekek, unokák mellett

A házastárs a gyermekek mellett nem csak haszonélvezetet, hanem örökrészt is kap:

• megilleti élete végéig tartó özvegyi jog a közösen lakott lakáson és annak felszerelésén,
• a többi vagyonból egy gyermekrész illeti meg.

Fontos: ahogy azt már a PK 83. is rögzítette, az özvegyi jog nem szűnik meg új házasságkötéssel. Ez a szabály érvényesül az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben is.

3. Ki örököl ha nincs gyerek? A házastárs és a szülők öröklése

Leszármazók hiányában:

• a házastárs örökli a közösen lakott lakást és felszerelését,
• a többi vagyonnak pedig a felét,
• a másik felet a szülők öröklik fejenként.

4. Öröklés ha nincs egyenesági leszármazott

Ha nincs házastárs és gyermek:

• a szülők örökölnek fejenként,
• ha egyik szülő már nem él, őt a saját leszármazói (testvérek, féltestvérek) helyettesítik,
• ha élő felmenő sincs, a nagyszülők, majd a dédszülők következnek, teljes parentélarendszerben.

Öröklési sorrend testvér esetén

Ha az örökhagyónak nincs leszármazója és házastársa, akkor a szülők örökölnek. Ha ők már nem élnek, helyükre a testvérek lépnek. A testvérek egyenlő arányban örökölnek, és az elhunyt testvér helyén az ő gyermekei örökölnek helyettesítéssel.

A féltestvér csak azon a szülői ágon örököl, amelyen közös a szülő:

• az „apai ágon” féltestvér a közös apa után örököl,
• az „anyai ágon” féltestvér a közös anya után.

Ha az örökhagyónak gyermeke, unokája van, a testvér nem örököl.

Öröklés szabályai élettárs esetén

Nem. A Ptk. is kifejezetten rögzíti, hogy az élettárs semmiképpen sem törvényes örökös. Élettársak javára végrendelkezni szokás.

Nagyszülő utáni öröklés

A nagyszülők az ún. második parentélát alkotják (a gyermekek és a szülők után). Ha a nagyszülő hal meg, akkor vizsgálni kell:

🔹 Élnek-e a nagyszülő gyermekei?
Ők a szülők – és ők örökölnének elsőként.
Ha a nagyszülő halálakor a szülők közül valamelyik már nem él, akkor az ő helyére lépnek az ő leszármazói.

Ha egyik szülő sem él, akkor:

👉 az unokák örökölnek egyenlő arányban
👉 ha valamelyik unoka sem él már, akkor annak a gyermekei (dédunokák) lépnek a helyére.

Mi történik, ha valaki lemond az örökségről?

A Kúria egyik döntése is megerősíti (Pfv.II.20.007/2021/5.), hogy a lemondás és az örökség visszautasítása nem ugyanaz:

• Lemondás az örökségről: csak az örökhagyó életében, írásbeli szerződéssel tehető (Ptk. 7:7. §).
• Visszautasítás: az örökhagyó halála után, a hagyatéki eljárásban tehető meg.
  Aki visszautasítja az örökséget, kiesik az öröklésből, és helyébe a saját leszármazója lép (Ptk. 7:4. §).

💡 A Kúria kiemelte: ha valaki érvényesen visszautasítja az örökséget, vele szemben nem érvényesíthető igény az örökséggel kapcsolatban (pl. ajándék visszakövetelése).

Hogy jön ide az özvegyi jog?

Az özvegyi jog lényegében haszonélvezetet jelent. Az özvegyet a Ptk. szerint külön védelem illeti meg:

• élete végéig haszonélvezeti joga van a közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira,
• ezt a jogot nem lehet korlátozni,
• megváltása csak az özvegy kérésére történhet.

Hogy alakul a törvényes öröklés rendje, ha az örökös átengedi az örökségét?

Ha egy örökös ingyen átengedi vagy visszautasítja az örökségét, kiesik az öröklésből. Helyébe általában a leszármazói lépnek, és az öröklési sorrend úgy alakul, mintha ő nem is élt volna. Ha nincs leszármazó, a soron következő törvényes örökösök következnek.

Ha előre lemond az örökségről

Az örökhagyó életében kötött lemondó szerződéssel – Ptk. 7:7–7:10. az örökös s előre lemondhat a jövőbeni törvényes öröklési jogáról.

Jogkövetkezmény:

• a lemondó örökös végleg kiesik,
• leszármazói is kiesnek, kivéve, ha a szerződés eltérően rendelkezik,
• így a sorrend úgy alakul, mintha a lemondó örökös és gyermekei nem is léteznének.

Ez a Ptk. szerinti kiesési ok körébe tartozik.

Ha átengedi az örökséget a hagyatéki eljárásban

Azaz visszautasítja az örökséget – Ptk. 7:89–7:92. alapján. A visszautasítás jogilag azt jelenti, hogy:

• az örökös kiesik az öröklésből,
• leszármazói lépnek a helyére (“képviseleti jog”).

Ha nincs leszármazó:

• a következő törvényes örökösi osztály örököl,
• végső esetben a települési önkormányzat vagy az állam válik örökössé (ez a prezentációban is szerepel a szükségképpeni örökös kapcsán)

Fontos: a visszautasítás nem tehető “valaki javára”. Tehát nem lehet azt mondani: “nem kérem, kapja a testvérem”.
A törvényes öröklési rend fogja eldönteni, ki lép a helyére.

Ha az örökös „ingyen átengedi” az örökségét egy másik örökösnek, de nem mond le és nem utasítja vissza

Ez valójában jogi értelemben ajándékozás, és nem befolyásolja az öröklési sorrendet. Az örökös előbb megszerzi az örökrészt, majd ajándékozza azt tovább.

Ennek:

• van illetékvonzata és adójogi következménye,
• de nem változtatja meg a többi örökös sorrendjét vagy jogállását.

Összegzés

A magyar öröklési jog felépítése megváltozott, de a szabályok jelentős része továbbra is a hagyományokra épül. A Ptk. három fő öröklési módot különböztet meg:

1. Végintézkedésen alapuló öröklés – ez elsődleges.
2. Törvényes öröklés – akkor alkalmazzuk, ha nincs érvényes végrendelet.
3. Kötelesrész – bizonyos közeli hozzátartozókat védelem illet meg.

Szeretné, ha ügyvéd segítene eladni az örökölt lakást? Vegye fel velünk a kapcsolatot!