Egyenesági öröklés adózása

Egyenesági rokonok és házastársak mennyi öröklési illetéket fizetnek?

Ők teljesen mentesek az öröklési illeték alól – ide tartozik a szülő, gyermek, unoka, illetve a házastárs.

Ha egyenesági rokon/házastárs végrendelet alapján örököl, akkor ugyanúgy illetékmentes, mint törvényes öröklés esetén.

Kell-e személyi jövedelemadót fizetni öröklés után?

Nem, az öröklés nem minősül jövedelemnek, így SZJA-t nem kell fizetni. Viszont ha az örökös a későbbiekben eladja az örökölt ingatlant, az eladásból származó nyereség (legtöbbször az eladási ár 25%-a) után adófizetési kötelezettség merülhet fel (általában 15% SZJA a különbözet után). Az elhalálozást követő 5 év után (az adott év januárjától) SZJA-t nem kell fizetni.

Mennyi adót fizetnek a nem egyenesági rokonok?

Az oldalági rokonok (testvér, nagynéni, nagybácsi, unokaöcs, unokahúg stb.) nem illetékmentesek, és az általános szabályok szerint öröklési illetéket kell fizetniük.

A dokumentum szerint:

• Az öröklési illeték általános mértéke 18%,
• lakás öröklése esetén kedvezményes, 9%-os illeték alkalmazandó.

Ez azt jelenti, hogy ha például valaki a testvérétől örököl lakást, az illeték mértéke 9%, míg ha pénzt, értéktárgyat, autót vagy más vagyontárgyat, akkor 18%.

Ha az örökhagyó és az örökös között nincs rokoni kapcsolat (pl. barát, élettárs házasság nélkül, vagy teljesen idegen), ugyanaz az illetékmérték érvényes:

• 9% lakás esetén,
• 18% minden más vagyontárgy esetén.

Az illetékkötelezettség a hagyaték jogerős átvételekor keletkezik, és az NAV automatikusan kiszabja az illetéket, miután az anyakönyvi és hagyatéki adatok beérkeztek.

Mi az az egyenesági öröklés?

Az egyenesági öröklés azt jelenti, hogy az örökhagyó vagyonát a vér szerinti leszármazói (gyermek, unoka, dédunoka), illetve felmenői (szülő, nagyszülő, dédszülő) öröklik – attól függően, hogy élnek-e közelebbi rokonok.

A Polgári Törvénykönyv alapján az öröklés rendje a következőképpen épül fel:

• Elsőként a gyermekek örökölnek – fejenként egyenlő arányban.
  Ha egy gyermek már nem él, helyette az ő gyermekei (az örökhagyó unokái) örökölnek, és így tovább lefelé a leszármazói ágon.
  👉 Ez az egyenesági lemenő öröklés.
• Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, akkor az öröklés a szülőkhöz, majd a nagyszülőkhöz, dédszülőkhöz és végül távolabbi felmenőkhöz kerül.
  👉 Ez az egyenesági felmenő öröklés.

Az „egyenesági öröklés” tehát a család vertikális vonalát követi:

• Lefelé: szülőről gyermekre, unokára.
• Felfelé: gyermekről szülőre, nagyszülőre – ha nincs leszármazó.

A házastárs csak melléjük (nem helyettük) örökölhet: leszármazók mellett egy gyermekrész illeti meg a hagyaték többi részéből, illetve holtig tartó haszonélvezeti jog a közösen lakott lakáson.

Röviden: Egyenesági öröklés az, amikor az örökhagyó vagyonát közvetlen vérrokonai öröklik – vagyis gyermekei, unokái, illetve ha ők nincsenek, akkor szülei, nagyszülei.

Mi az a kötelesrész?

A kötelesrész a magyar öröklési jog egyik legfontosabb védelmi intézménye: azt biztosítja, hogy az örökhagyó nem foszthatja meg teljesen a legközelebbi hozzátartozóit a teljes örökségtől, még akkor sem, ha végrendeletet készített és más személyekre hagyta vagyonát.

Ki jogosult kötelesrészre?

Kötelesrészre jogosult az, aki törvényes örökös lenne, tehát:

• az örökhagyó leszármazói (gyermek, unoka stb.),
• a házastárs,
• valamint az örökhagyó szülei,
  ha az öröklés megnyílásakor törvény szerint örökölnének vagy örökölhetnének.
  👉 Más rokon (pl. testvér, nagyszülő) nem jogosult kötelesrészre.

A kötelesrész mértéke

A kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada.
Példa:
Ha egy gyermek törvény szerint 10 millió forintra lenne jogosult, akkor a kötelesrész 3,33 millió forint.

A házastárs esetében, ha haszonélvezeti jog is illeti meg, akkor a kötelesrész a haszonélvezeti jog korlátozott változata, vagyis annyi, amennyi az életszükségleteit fedezi.

A kötelesrész alapja

A kötelesrész alapjába beleszámít:

• a hagyaték tiszta értéke,
• valamint az örökhagyó által életében adott ingyenes adományok (pl. ajándék, bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon).

Nem számít bele:

• a halál előtti 10 évnél régebbi ajándék,
• a szokásos mértékű ajándék (pl. születésnapi ajándék),
• a tartásként nyújtott támogatás.

Kitagadás és megbocsátás

Az örökhagyó kitagadhatja a kötelesrészre jogosultat, de csak törvényben meghatározott okkal, és írásban megjelölve az okot.
Kitagadási ok például:

• az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény,
• súlyos tartási kötelezettség megszegése,
• erkölcstelen életmód,
• hálátlanság,
• életére törés az örökhagyó vagy annak közeli hozzátartozója ellen.

Ha az örökhagyó megbocsátott, a kitagadás érvénytelen, és a jogosult ismét igényt tarthat a kötelesrészre.

Elévülés

A kötelesrészre való igény 5 év alatt elévül az örökhagyó halálától (az öröklés megnyílásától) számítva.

Összegzés

Az egyenesági rokonok közötti öröklés – akár törvényes, akár végrendeleti úton történik – teljesen mentes az öröklési illeték alól.
Ez azt jelenti, hogy az örökösnek nem kell öröklési illetéket fizetnie, függetlenül attól, hogy:

• az öröklés végintézkedés (végrendelet) vagy
• törvényes öröklés alapján történik.

🔸 Kivétel csak akkor merülhet fel, ha az örökös nem minősül egyenesági rokonnak (például testvér, unokaöcs, házastárs rokona stb.), mert az ő esetükben az illetékfizetés továbbra is fennáll.