Logóe-ingatlanközvetítők.hu
e-ingatlankozvetitok.hu

Dr. Surányi Balázs

2 perc olvasás

Ingatlan öröklés testvérek között

Az ingatlan öröklése testvérek között akkor merül fel, ha az elhunytnak nincs gyermeke vagy házastársa. A magyar jogrendszer két fő utat különít el: a törvényes öröklés rendjét és az ági öröklést. Utóbbi célja, hogy a családi vagyon ne szivárogjon ki az adott "vérvonalból".

A törvényes öröklés akkor lép életbe, ha az elhunyt után nem maradt érvényes végrendelet. A sorrend szigorú:

  • Első kör: A gyermekek és a házastárs.
  • Második kör: Ha nincs gyermek, a házastárs és a szülők örökölnek.
  • A testvérek szerepe: A testvérek csak akkor válnak törvényes örökössé, ha az elhunytnak nincs leszármazója, házastársa és a szülei is meghaltak már. Ilyenkor a szülők helyén, egymás között egyenlő arányban örökölnek.

Ügyvéd-ingatlanközvetítővel konzultálna? Foglaljon időpontot online!

Első kérdés: vannak-e gyermekek?

A törvényes öröklés első sora mindig az örökhagyó gyermekei.

Ha van gyermek:

  • a gyermekek fejenként egyenlő arányban örökölnek,
  • a kiesett gyermek helyén annak leszármazói lépnek be (helyettesítési elv).

👉 Ilyenkor a testvérek nem örökölnek.

Mikor örökölnek a testvérek?

Testvérek akkor kerülnek képbe, ha:

  • nincs leszármazó,
  • nincs öröklésre jogosult házastárs,
  • és a szülők is kiesnek az öröklésből.

A törvény szerint ilyenkor a szülő örökölne.
Ha a szülő már nem él, akkor a szülő leszármazói – vagyis a testvérek – lépnek a helyébe.

Ez az úgynevezett szülői ág szerinti öröklés.

Házastárs és testvérek együtt??

Ha nincs gyermek, de van házastárs és élő szülő:

  • a házastárs örökli a közösen lakott lakást,
  • a hagyaték másik felén a házastárs és a szülők osztoznak.

Ha a szülő már nem él, az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

Ági öröklés – amikor az ingatlan „visszakerül” a családi ágra

Ez az a pont, amit sokan nem ismernek.

Ha az örökhagyó az ingatlant valamelyik felmenőjétől (például szülőtől vagy nagyszülőtől) örökölte vagy ajándékba kapta, akkor az ági vagyon lehet.

Ági vagyon esetén:

  • az adott vagyontárgy nem a „teljes család” között oszlik meg,
  • hanem arra az ágra kerül vissza, ahonnan származik.

Példa:
Ha valaki a szüleitől örökölt egy házat, majd gyermektelenül hal meg, a ház a szülői ágra kerül vissza – tehát a testvér örökölheti.

Fontos:
Az ági jelleget annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik.

Összegzés

Testvér akkor örököl törvény alapján, ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a szülő sem örökölhet. Ilyenkor a szülő helyébe a testvér lép. Ha az ingatlan ági vagyon, az arra az ágra kerül vissza, ahonnan az örökhagyó azt korábban örökölte vagy ajándékba kapta.

Az ági öröklés egy speciális szabály, amely felülírhatja az általános sorrendet. A lényege: ha az örökhagyónak nincs leszármazója (gyereke, unokája), akkor az olyan vagyontárgy, amely valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útján került hozzá, visszaszáll a felmenő rokonságára.


Örökölt ingatlant ad el? Bízza ez e-ingatlanközvetítőkre!

Kategóriák:

Surányi BalázsSB
Szerző:

Csapatunk

Dr. Surányi Balázs

Dr. Surányi Balázs ügyvéd-ingatlanközvetítő, aki angol nyelven is dolgozik.
Szerzői profil

Gyakran
ismételt kérdések

Első sorban az örökhagyó gyermekei örökölnek, fejenként egyenlő arányban. Ha valamelyik gyermek kiesik (pl. korábban meghalt), az ő helyén a saját gyermekei örökölnek egymás között egyenlő részben.