A testvér utáni öröklés szabályai

Ingatlan öröklés testvérek között

Testvérek akkor kerülnek képbe, ha:

• nincs leszármazó,
• nincs öröklésre jogosult házastárs,
• és a szülők is kiesnek az öröklésből.

A törvény szerint ilyenkor a szülő örökölne. Ha a szülő már nem él, akkor a szülő leszármazói – vagyis a testvérek – lépnek a helyébe. Ez az úgynevezett szülői ág szerinti öröklés.

Féltestvér öröklése testvértől lehetséges?

Igen, lehetséges, de a féltestvér nem „automatikusan” a testvér helyébe lép, hanem a törvényes öröklés rendjétől függ, hogy örökölhet-e. Ha az öröklésben egy felmenői ág kiesik, és azon az ágon van leszármazó (ilyen lehet a féltestvér is, mint közös szülő leszármazója), akkor az öröklés a kieső helyén a leszármazók felé „továbbmehet” a törvényben rögzített logika szerint.

Ha az elhunytnak összesen csak egy féltestvére marad életben, az utóbbi törvényes örökösként örököl.

A testvér utáni öröklés illetéke

A testvérek közötti öröklés 2020. július 8-tól illetékmentes. Ez a mentesség kiterjed a vér szerinti testvérre, a féltestvérre, valamint az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatra is. Az illetékmentesség független attól, hogy törvényes öröklésről vagy végrendeletről van szó.

Fontos különbséget tenni az öröklés és az öröklés utáni adásvétel között. Bár az öröklés illetékmentes a testvérek között, a testvérek közötti ingatlanátruházás (adásvétel) már nem mentes a 4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A testvér jogosult kötelesrészre végrendeleti örökös mellett?

A testvér saját jogán nem jogosult kötelesrészre, mert a kötelesrészre jogosultak köre zárt: a leszármazó, a házastárs (bejegyzett élettárs) és a szülő. A testvér kívül esik ezen a körön, még akkor is, ha végintézkedés hiányában törvényes örökös lenne. 

A kötelesrész iránti igény kötelmi igény, amelyet csak az arra jogosult személy maga érvényesíthet a végrendeleti örökössel szemben. Az igénybejelentés a jogosult akaratelhatározásától függ, tehát nem jár automatikusan.

Ági öröklés – amikor az ingatlan „visszaháramlik” a családi ágra

Az ági öröklés szabályai a testvértől – ideértve a féltestvért is – örökölt vagyonra akkor vonatkoznak, ha azt a testvér az örökhagyóval közös felmenőtől örökölte vagy kapta ajándékba. Főszabály szerint természetben kell kiadni, de a bíróság pénzbeli kiegyenlítést is elrendelhet.

Az ági vagyon ági örökösei főként az a szülő (illetve kiesése esetén annak leszármazói), akitől az adott vagyontárgy származik, ennek hiányában pedig a nagyszülő vagy távolabbi felmenő lehet. Ha nincs ági örökös, az ági vagyontárgy „beolvad” a többi vagyon közé. A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezet illeti meg, és ennek megváltása is kérhető, megváltás esetén meghatározott részesedési szabállyal. 

Fontos: Az ági jelleget annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik.

Az ági öröklés nem terjed ki például a szokásos mértékű ajándékokra. 

Példa: Ha valaki a szüleitől örökölt egy házat, majd gyermektelenül hal meg, a ház a szülői ágra kerül vissza – tehát a testvér örökölheti.

Unokatestvér öröklése lehetséges?

Az unokatestvér törvényes öröklése lehetséges a magyar jogban. Az unokatestvér az örökhagyó nagyszülői parentélájához tartozik: akkor örököl, ha nincs leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó (testvér/unokaöcs/unokahúg).

Az örökhagyó végrendeletben szabadon nevezhet meg örököst, így unokatestvért is.

Összegzés

Testvér akkor örököl törvény alapján, ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a szülő sem örökölhet. Ilyenkor a szülő helyébe a testvér lép. Ha az ingatlan ági vagyon, az arra az ágra kerül vissza, ahonnan az örökhagyó azt korábban örökölte vagy ajándékba kapta.

Az ági öröklés egy speciális szabály, amely felülírhatja az általános sorrendet. A lényege: ha az örökhagyónak nincs leszármazója (gyereke, unokája), akkor az olyan vagyontárgy, amely valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útján került hozzá, visszaszáll a felmenő rokonságára.

Örökölt ingatlant ad el? Bízza az ügyvédi háttérrel működő e-ingatlanközvetítőkre!