Haláleset utáni ügyintézés: mit kell tenni, és hogyan indul el a hagyatéki eljárás?

Mit kell tenni közvetlenül a haláleset után?

Nyilván felesleges ezt ide leírni, de ha a haláleset otthon vagy közterületen történt, értesíteni kell a mentőszolgálatot, vagy a háziorvost, illetve a rendőrséget. A kiérkező orvos állapítja meg a halál tényét, ő kezdi meg a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését, és dönt arról, szükséges-e boncolás vagy hatósági vizsgálat.

Ha a haláleset kórházban történt

A hozzátartozót ilyenkor tipikusan az elhunytat kezelő kórházi értesíti. Ilyenkor a kórház gondoskodik a halottvizsgálatról. Az intézmény tájékoztatást ad a személyes tárgyak, az iratok és az elhunyt kiadásának rendjéről.

Ha a haláleset külföldön történt

Érdemes haladéktalanul kapcsolatba lépni a legközelebbi magyar külképviselettel. Családi érintettség okán tudom, hogy külföldön, a gyászolók által nem beszélt nyelven extrán nehezített az ügyintézés. A konzuli szolgálat tájékoztatást adhat a külföldi anyakönyvezésről, a hazaszállításról, valamint a helyi temetés vagy hamvasztás feltételeiről - ezt érdemes igénybe venni.

Mikor kerülhet sor boncolásra és hamvasztásra?

A boncolás viszonylag ritka. Akkor kerülhet sor, ha a halál oka nem állapítható meg egyértelműen, a halál körülményei ezt indokolják, vagy jogszabály alapján kötelező, de gyakran a hozzátartozók ragaszkodnak hozzá.

Hamvasztás ilyen esetben csak akkor történhet, ha:

• a szükséges vizsgálatok befejeződtek;
• az elhunyt kiadását engedélyezték;
• a halottvizsgálati bizonyítványt lezárták;
• nincs orvosi vagy hatósági akadály.

A szövettani vagy toxikológiai eredmény később is elkészülhet. Ez nem feltétlenül akadályozza a hamvasztást, ha az elhunyt kiadását már engedélyezték.

Mit intézhet a temetkezési vállalkozó?

A temetkezési szolgáltató már a boncolás vagy a vizsgálatok ideje alatt kiválasztható. Meghatalmazás alapján jellemzően közreműködhet:

• a halottvizsgálati iratok átvételében;
• az elhunyt elszállításában;
• a haláleset anyakönyvezésében;
• a temetés vagy hamvasztás megszervezésében;
• a halotti anyakönyvi kivonat átvételében;
• lakcím-, nyugdíj- és egyéb szociális ellátási bejelentésekben.

A megbízás előtt érdemes pontosan tisztázni, hogy a szolgáltató mely feladatokat vállalja, és milyen iratokat kell a családnak beszereznie.

Ki köteles gondoskodni a temetésről?

Elsősorban annak kell gondoskodnia a temetésről, aki ezt szerződésben vagy végrendeletben vállalta.

Ennek hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a temetésre ezért ebben a sorrendben az alábbiak kötelesek:

1. az elhunyttal együtt élő házastárs vagy élettárs;
2. az elhunyt közeli hozzátartozója;
3. végső esetben az illetékes önkormányzat

intézkedik az eltemettetésről.

Ha nincs temetésre kötelezett személy, nem elérhető, vagy nem teljesíti a kötelezettségét, akkor a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési (Budapesten kerületi) önkormányzat polgármestere, illetve bizonyos fővárosi területeken a főpolgármester gondoskodik a jogszabályban előírt határidőn belül. Bentlakásos szociális intézményben bekövetkezett halálesetnél az intézményvezető a teendőket (pl. értesítések, ingóságok kezelése) megszervezi, de a temetés megszervezése alapvetően az örökösök feladata; ha nincs vagy nem lelhető fel a temetésre köteles, illetve nem intézkedik, az intézményvezető a köztemetés elrendelését kezdeményezi a polgármesternél.

Hol és hogyan lehet eltemetni valakit?

Az elhunyt végső nyughelyének kiválasztásakor elsősorban az életében tett rendelkezését kell figyelembe venni - ennek hiányában a temetésről gondoskodó személy (szerződéses vállaló, végrendeletben megnevezett, házastárs/élettárs, közeli hozzátartozó) dönt. Ha az utolsó kívánságok az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet rónak, akkor el lehet térni az elhunyt akaratától (lásd: Soproni Járásbíróság P.20917/2021/23. sz döntés).

A temetés azonban csak akkor valósítható meg a kiválasztott temetőben és sírhelyen, ha azt a temető helyi szabályzata, a rendelkezésre álló férőhely és a temetési hely felett fennálló rendelkezési jog is lehetővé teszi. A temetés főszabály szerint koporsós vagy hamvasztásos módon történhet (urna elhelyezése/eltemetése vagy hamvak szórása), ami a temetőn belüli elhelyezés lehetőségeit is meghatározza.

Ki mondja meg, hogy használhatom-e a családi kriptát?

Egy már megváltott sírhelybe nem temethető automatikusan bármely családtag. Ehhez annak a személynek a hozzájárulása szükséges, aki a temetési hely felett rendelkezési joggal bír. Ha a rendelkezésre jogosult időközben meghalt, először tisztázni kell, ki lépett a helyébe. A temetési hely újraváltásánál az eltemettető, annak halála után pedig a törvényes öröklés rendje szerint következő közeli hozzátartozó élvez elsőbbséget.

Hány személy temethető egy sírhelybe?

A temetőszabályzat vagy a díjmelléklet meghatározhatja, hogy az adott típusú helyen hány koporsó vagy urna helyezhető el. Az urnasírhelyeknél ezért gyakrabban található kifejezett befogadóképességi korlát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos sírhely korlátlan lenne: ott a sírhely típusa, mélysége, a korábbi temetések és a kötelező nyugvási idő határozza meg a további betemetés lehetőségét.

Eltemethető-e valaki olyan településen, ahol nem lakott?

Nem minden temető fogad automatikusan bármely településről elhunyt személyt. Az országos szabályok mellett mindig meg kell nézni:

• az önkormányzat temetőrendeletét;
• egyházi temetőnél a temetőszabályzatot;
• van-e már a család rendelkezésében sírhely;
• kell-e külön fenntartói vagy polgármesteri engedély.

Ki tarthatja a temetési szertartást?

A temetés nem kötelező, de ha a család így dönt, választhatnak polgári, vallási, vagy egészen családi szertartás közül. Vallási temetésnél a szertartást az adott vallási közösség szabályai szerint végzik.

A temető helye és a szertartást végző pap személye nem feltétlenül választható egymástól teljesen függetlenül. A települések rendszerint valamely plébániához vagy egyházközséghez tartoznak, ezért elsőként az illetékes helyi plébánossal kell egyeztetni. Más településről érkező pap közreműködése sem feltétlenül kizárt, de ehhez az illetékes plébános hozzájárulására, valamint a szertartás részleteinek előzetes egyeztetésére lehet szükség.

Temetőn kívül bárhol elszórhatom a hamvakat?

Az urnát bármely olyan ingatlanon is el lehessen helyezni, ahol a tulajdonos, kezelő és a jogszerű használó hozzájárul, és a kegyeleti igények biztosíthatók – ez a korábban temetőben elhelyezett urnára is vonatkozik.

Hogyan történik a haláleset anyakönyvezése?

A halálesetet főszabály szerint a halál helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be. Az ügyintézést a hozzátartozó vagy meghatalmazás alapján a temetkezési vállalkozó is végezheti.

Milyen iratokra lehet szükség?

Jellemzően át kell adni:

• a halottvizsgálati bizonyítványt;
• az elhunyt személyazonosító igazolványát;
• lakcímkártyáját;
• útlevelét vagy vezetői engedélyét, ha rendelkezésre áll;
• születési anyakönyvi kivonatát;
• házassági anyakönyvi kivonatát;
• özvegyi vagy elvált családi állapot esetén az ezt igazoló iratot.

A személyazonosító igazolványt és a lakcímkártyát érvénytelenítik. A hozzátartozó kérheti, hogy az érvénytelenített okmányokat kegyeleti okból adják vissza. Ezt sokszor nem említik a temetkezési vállalkozók, holott jó tudni róla.

Mi a különbség a halottvizsgálati bizonyítvány és a halotti anyakönyvi kivonat között?

A halottvizsgálati bizonyítvány orvosi és temetkezési célú irat. A halál körülményeire, okára, valamint az eltemethetőségre vonatkozó adatokat tartalmazza.

A halotti anyakönyvi kivonat a halálesetet igazoló közokirat. Erre lehet szükség például banki, biztosítási, közüzemi és külföldi ügyintézésnél.

Mely hivatalokat és szolgáltatókat kell értesíteni?

Nem minden szervet kell a családnak külön értesítenie. Az anyakönyvi nyilvántartásból több hatóság automatikusan tudomást szerez a halálesetről. A bankszámlák, biztosítások, előfizetések és közüzemi szerződések rendezéséhez azonban rendszerint külön bejelentés szükséges.

Bank

Az elhunyt bankját érdemes (bár nem kötelező) mielőbb értesíteni. A bank a halál hitelt érdemlő igazolása után korlátozhatja a számla feletti rendelkezést.

Fontos, hogy az elhunyt:

• bankkártyája;
• internetbankja;
• mobilbankja;
• korábbi meghatalmazása

a halál után nem használható úgy, mintha az elhunyt még élne.

Külön meg kell vizsgálni, volt-e haláleseti kedvezményezett a bankszámlán, értékpapírszámlán vagy megtakarításon. Az ilyen összeg nem feltétlenül része a hagyatéknak.

Ha az elhunyt haláleseti kedvezményezettet jelölt meg, az érintett összeg nem feltétlenül kerül a hagyatékba, és a kedvezményezett a bank szabályai szerint külön is igényelheti azt.

A meghatalmazás főszabály szerint a meghatalmazó halálával megszűnik, ezért az elhunyt bankkártyáját vagy internetbankját a hozzátartozó nem használhatja tovább.

Közüzemi szolgáltatók

A villany-, gáz-, víz-, távhő-, internet- és más előfizetések esetében szükség lehet:

• a szerződés megszüntetésére;
• a fizető vagy szerződő fél módosítására;
• mérőóraállás bejelentésére;
• a végszámla rendezésére.

A bejelentés több szolgáltatónál elektronikusan, az e-bejelentő rendszeren keresztül is intézhető.

Nyugdíj

Ha az elhunyt Magyarországon élt és magyar nyugdíjat kapott, a nyugdíjfolyósító rendszerint hivatalból értesül a halálesetről. Az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatokat a nyugellátások és a hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapítása és ellenőrzése céljából. A nyugdíj lemondása tehát lényegében automatikusan történik. 

A halál hónapjára járó, de át nem vett nyugdíjat az elhunyttal közös háztartásban élő hozzátartozó, ennek hiányában az örökös külön eljárásban igényelheti.

Külföldön élő nyugdíjas halálát külön be kell jelenteni a nyugdíjfolyósítónak.

Biztosítók és munkáltató

Érdemes megvizsgálni, volt-e az elhunytnak:

• élet- vagy balesetbiztosítása;
• hitelfedezeti biztosítása;
• munkáltatói biztosítása;
• önkéntes pénztári megtakarítása;
• nyugdíj- vagy befektetési számlán megjelölt kedvezményezettje.

Ezek egy része nem automatikusan kerül a hagyatékba, hanem közvetlenül a megjelölt kedvezményezettet illetheti.

Milyen ellátásokat és támogatásokat lehet igényelni?

A legtöbb hozzátartozói ellátás nem jár automatikusan: az özvegynek, a gyermeknek vagy más jogosult hozzátartozónak külön kérelmet kell benyújtania. Emellett a munkáltatótól, az önkormányzattól, a biztosítótól és egyes pénztáraktól is kérhető támogatás vagy kifizetés.

Özvegyi nyugdíj

Az elhunyt házastársa, bejegyzett élettársa, illetve egyes esetekben élettársa özvegyi nyugdíjra lehet jogosult, ha az elhunyt nyugdíjas volt vagy megszerezte a szükséges szolgálati időt.

Az ellátást igényelni kell, nem indul el minden esetben automatikusan.

Árvaellátás

Az elhunyt gyermeke árvaellátásra lehet jogosult, ha az elhunyt nyugdíjas volt vagy rendelkezett a szükséges szolgálati idővel.

Az árvaellátás főszabály szerint:

• 16 éves korig;
• nappali tagozatos tanulmányok esetén legfeljebb 25 éves korig;
• megváltozott munkaképesség esetén külön szabályok szerint

járhat.

Kiskorú gyermek nevében az életben lévő szülő vagy a gyám nyújtja be az igényt.

Temetési szabadság

A munkavállalót hozzátartozó halála esetén két munkanap mentesülés illeti meg a munkavégzési kötelezettség alól. Ezt köznyelvben gyakran temetési szabadságnak nevezik.

Önkormányzati temetési támogatás

A temetés költségeihez egyes önkormányzatok települési támogatást nyújtanak. A jogosultsági feltételeket, a jövedelmi határokat és az igénylési határidőt a helyi önkormányzati rendelet határozza meg.

Hogyan indul el a hagyatéki eljárás?

A családnak általában nem kell külön kérnie az eljárás megindítását. Ha hosszabb időn keresztül nem érkezik megkeresés, az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat hagyatéki ügyintézőjénél érdemes érdeklődni.

Mi kerül a hagyatéki leltárba?

A jegyző adatokat kérhet többek között:

• az örökösökről;
• az ingatlanokról;
• a bankszámlákról és megtakarításokról;
• az értékpapírokról;
• a gépjárművekről;
• a céges részesedésekről;
• a követelésekről;
• a hitelekről és tartozásokról;
• a temetési költségekről;
• a végrendeletről vagy más végintézkedésről.

A hivatalos hagyatéki leltár külön rovatot tartalmaz az ingatlanok, ingóságok, pénzügyi eszközök, tartozások és az eljárásban érdekelt személyek adatainak feltüntetésére.

A leltárban azt is jelezni kell, ha valamely vagyontárgy hagyatékhoz tartozása vitatott, házastársi közösvagyoni igény merül fel, vagy a tulajdonjog nincs bejegyezve a megfelelő nyilvántartásba.

Hogyan állapítják meg az ingatlan értékét?

A hagyatéki ingatlan értékéről rendszerint az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat készít adó- és értékbizonyítványt.

Az értéknek később is jelentősége lehet. Ha az örökös az ingatlant öt éven belül eladja, az örökléskor figyelembe vett érték az ingatlanértékesítésből származó jövedelem és az esetleges személyi jövedelemadó számításánál is szerepet kaphat.

Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás?

Az egyszerűbb ügyek is több hónapig tarthatnak. Az eljárás elhúzódhat, ha:

• hiányosak a vagyoni adatok;
• több ingatlan vagy település érintett;
• külföldi vagyon vagy külföldi örökös van;
• végrendeletet kell vizsgálni;
• vita van az örökösök között;
• kiskorú örökös érintett;
• eseti gyám kirendelése szükséges.

Az eljárást gyorsíthatja, ha az örökösök időben összegyűjtik az iratokat, és együttműködnek a jegyzővel és a közjegyzővel.

Mi történik a közjegyző előtt?

A közjegyző:

• ellenőrzi a hagyatéki leltárt;
• megállapítja, kik lehetnek az örökösök;
• megvizsgálja a végrendeletet;
• szükség esetén tárgyalást tart;
• rendezi az öröklési jogcímet és az örökrészeket;
• hagyatékátadó végzést hoz.

Nem minden ügyben kötelező hagyatéki tárgyalást tartani. Ha nincs vita, és minden szükséges adat rendelkezésre áll, a hagyaték tárgyalás nélkül is átadható.

Vissza lehet utasítani az örökséget?

Az örökös az örökséget visszautasíthatja. Ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha nem szerzett volna örökséget, és helyette a következő örökös léphet.

A visszautasítás előtt különösen fontos tisztázni:

• ki örököl a visszautasító helyett;
• vannak-e kiskorú gyermekei;
• milyen tartozások terhelik a hagyatékot;
• van-e olyan vagyontárgy, amelyről a család még nem tud.

Kiskorú örökös nevében tett nyilatkozathoz gyámhatósági jóváhagyás is szükséges lehet.

Összegzés

A haláleset utáni ügyintézés első lépése a halottvizsgálat, majd az anyakönyvezés és a temetés megszervezése. Ezzel párhuzamosan érdemes összegyűjteni az elhunyt vagyoni és pénzügyi iratait. A hagyatéki eljárás rendszerint hivatalból indul, de az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és az önkormányzati támogatásokat külön kell igényelni.

Szeretné, ha ügyvéd-ingatlanközvetítő segítene eladni hagyatéki ingatlanát? Vegye fel velünk a kapcsolatot!